A reklám az emberekből vegyes érzéseket vált ki. Tudjuk gyűlölni, mert mindenhol utolér, és tudjuk szeretni, különösen, ha szellemes, ízléses humort és eredetiséget fedezünk fel benne. A reklám a fogyasztásban való részvételre ösztönöz, felkelti érdeklődésünket, irányítja figyelmünket, informál, rábeszél, manipulál, csábít és zaklat. A hatása alól szabadulni pedig, szinte lehetetlen, már az utcára lépve „belebotlunk”.
A reklám életünk meghatározó része. Amikor nem tudjuk, hogy ott van, akkor is körülvesz minket, hogy impulzusai elérjenek hozzánk és rávegyen minket az általa hirdetett termék megvásárlására.
A reklámok az emberiséggel együtt fejlődtek erre a szintre. Már az ókori Görögországban informatív célú reklámok voltak megtalálhatók a bortartó edényeken, ahol a bor származási helye, évjárata volt olvasható. A reklámok a nyomtatás elterjedésével kezdtek fejlődésnek indulni. Kezdetben ez kimerült a könyveknél különböző betűtípusok, borítók alkalmazásában, amelyek egyedivé tették a különböző nyomtatványokat. Később az újságok elterjedésével már megjelentek a mai értelemben vett reklámok, amelyekben megnevezték a terméket, röviden ismertették tulajdonságait, előnyeit, valamint árát és hogy hol lehet beszerezni.
A XIX. század második felében már volt, aki reklámfelületet vásárolt, majd azt haszonnal adta tovább. Ezután rohamos fejlődésnek indult a reklámipar, cégek alakultak, akik hirdetések elkészítését is vállalták. 1870 körül jelentek meg a szövegírást hirdető marketingcégek, majd 1890-ben létre jött a Calkins & Holden, amely az első reklámügynökség volt, 1905-ben pedig a Parker & Lee, ami az első PR ügynökség. Az ezt követő gazdasági fellendülés hatására nőtt a verseny, így a reklámok szerepe is előtérbe került. Az utcákat elárasztották a plakátok, így több művész is ebben az iparban kereste meg mindennapi betevőjét.
Reklámok nélkül talán el is vesznénk a modern társadalom útvesztőiben, a reklámok mindig kész véleményeket kínálnak, mindig önmegvalósításra sarkallnak, mindig találnak megoldást, bármilyen konfliktusról vagy problémáról legyen is szó az életünkben – látszólag legalábbis..